Teljesen világos, hogy a kerületi MSZP-politikusok miért örülnek fülig érő szájjal a reptéri megállónak. Egyetlen fillér helyi pénz nélkül, csupán egy jól (rosszul?) sikerült miniszteri éjszaka utáni felelőtlen ígéret miatt fürödhetnek a dicsőségben. Lehet lakossági fórumot szervezni, ahol mindenki megláthassa, őérte él az MSZP-s hazafi, elintézi neki a másfél kilométerenként megálló vonatot, a zajvédő falat, ütemes menetrendet, megreformált BKV-t. Tiszta haszon. Mester dr. alulról "támad" csapkodó nyelvvel a parlamentben, cserébe fürödhet a dicsfényben, tarthat sajtótájékoztatót és helyszíni bejárást. Világos, én se csinálnám másképpen. Még az is megbocsátható, hogy a nagy örömködésban az "apróságokra" csak verbálisan tudnak ügyelni (pl. hogy ők azt szeretnék, hogy a kerületi autósoknak is jó legyen. Persze remélem, nem csak magukra gondoltak.)
De hogy a t. "ellenzék" minek örül ilyen intenzíven? Hogy miért az a legnagyobb baj, hogy az átépítés alatt nem akkor zárták le a sorompót, amikor tervezték? Az a néhány nap fájt, az a néhány hónap nem fog, amikor majd reggel-este folyamatosan átjárhatatlan lesz a sorompó? Az nem fáj, hogy azelőtt variálják át a forgalmat, hogy felüljárót vagy normális átjárót építenének? Tessenek tanulni a polgármester úrtól, irány a helyszín 16-án reggel, menjenek Önök is bejárást tartani. Ott majd lehet aratni a diadalt.
Önök tényleg ilyen rövidlátóak, vagy bedőltek esetleg a sikerpropagandának?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.